A MAGYAR ORVOSI NYELV CÍMŰ EGYETEMI TANTÁRGY VIZSGATÉTELEI

ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK (1-7. tétel)
AZ EURÓPAI ORVOSI NYELV (8-12. tétel)
A MAGYAR ORVOSI NYELV (13-17. tétel)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ÉS ELŐADÁSOK (18-25. tétel)
ORVOSI HELYESÍRÁS ÉS NYELVHELYESSÉG (26-35. tétel)

	1.	A nyelv fogalma, felépítése (nyelvváltozatok), a nyelvi norma és a nyelvcsaládok
	2.	Az anyanyelv és az egyén, a nemzet és a nyelv, Európa és a nemzeti nyelvek
	3.	A szaknyelv fogalma, a szaknyelvek jelentősége, az értelmiség felelőssége
	4.	A magyar nyelv eredete, történetének fontosabb szakaszai, a nyelvújítás jelentősége
	5.	A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása és feladata; a magyar helyesírás
	6.	A magyar nyelv mai helyzete és a nyelvművelés
	7.	Az idegen szavak szükségtelen használatának okai
	8.	Az európai orvosi nyelv történetének kezdete
	9.	A görög orvostudomány továbbvitelének négy útja
	10.	Az európai orvosi nyelv újjászületése, az arabisták (XII-XIII. század), az első orvosi iskolák (Salerno, Toledo, Páris, Montpellier)
	11.	A görög–latin (antiarabisták), a humanizmus és a reneszánsz; a könyvnyomtatás jelentősége és a nemzeti orvosi nyelvek (XIV–XVI. század)
	12.	Az önálló szókincsű szaktudományok és rendszertanok formálódása (XVII-XVIII. század)
	13.	Miért fontos a magyar orvosi nyelv?
	14.	A magyar orvosi nyelv történetének kezdete (XVI. század): népi gyógyászat, füveskönyvek, Melius Juhász Péter, az első magyar orvosi könyv, Váradi Lencsés György
	15.	A magyar orvosi nyelv a XVII. században, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Comenius Ámos
	16.	A magyar orvosi nyelv a XVIII-XIX. században, a felvilágosodás és a reformkorban: Weszprémi István, Rácz Sámuel, Bugát Pál és Markusovszky Lajos
	17.	A magyar orvosi nyelv mai helyzete és művelésének lehetőségei, az orvosi szakszókincs
	18.	Az orvostudomány művelésének és a továbbképzés lehetőségei, az orvosi társaságok
	19.	A tudományos közlemények formái és szerkezeti egységei, az ICMJE
	20.	A kutatásközlemények és az esetismertetések jellegzetességei
	21.	Az összefoglaló közlemények jellegzetességei
	22.	A tudományos közlés erkölcsi szempontjai
	23.	Melyik folyóiratban közöljek? A tudományos közlemények a szerkesztőségben, az ún. előbíráló (peer review) rendszer
	24.	A tudományos munkásság értékelése (tudománymérés, hatásmutató, idézési mutatók), tudományos fokozatok
	25.	Az orvosi irodalom keresésének és tárolásának lehetőségei (folyóiratok, könyvek, az adattárak, ISBN, ISSN, a Magyar Orvosi Bibliográfia)
	26.	Az ún. 6 : 3-as szabály, avagy az összetett orvosi szavak írása
	27.	Az idegen szavak és szószerkezetek írása
	28.	Elmozduló szókapcsolatok (mozgószabályok)
	29.	Az 1 : 1-es szabály
	30.	A kötőjelek világa
	31.	Jelöletlenné vált szerkezetek, főnévi jelzők
	32.	Rövidítések, mozaikszavak, tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi nyelvben
	33.	A tulajdonnevek helyesírása
	34.	Terjengősség, igekötőhibák, szósorrend, túlírás, szótévesztés
	35.	A gyógyszerek és a mikrobák neveinek írása